Több mint húszéves európai és közel tizenöt éves hazai bevezetés után valójában mennyire ismeri és fogadja el az interim menedzsment megoldást és az interim menedzsereket a gazdasági, üzleti élet? Hol is tartunk a „tűzoltók”, a „bérmenedzserek”, a mai kor munkavállaló „nomádjai” bevetésében, szélesebb körű alkalmazásában? Sok cég, felsővezető és tulajdonos még óvatos és kétkedő, egyre többen viszont szinte már rendszeresen használják ezt a menedzsment megoldást.

A témában írt harmadik cikkemben lássuk az előítéleteket és cáfolatokat! A helyes döntésekhez és állásfoglalásokhoz „fogódzókat” igyekszünk nyújtani.

Európa magasan fejlett ipari országaiban a gazdaság számára az innováció, a mobilitás és az agilitás már évek óta a legdöntőbb sikerfaktoroknak számítanak. Ebből a megfontolásból az interim menedzsment intézménye egyre növekvő szerepet játszik, hiszen azt a lehetőséget nyújtja, hogy általa az aktuális időben és a szükséges időtartamra gyorsan és egyszerűen lehet hiányzó és/vagy speciális menedzser kompetenciákhoz jutni.

Dilemmák és lehetséges válaszok

• Az interim menedzser magányos harcos, aki nem igazán csapatjátékos.

Ahhoz, hogy hosszabb ideig, több cégnél interim menedzserként hatékonyan dolgozzon valaki, kiemelkedően magas képességekre van szüksége az emberekkel való bánás területén.

• Az interim menedzserek csak arra az időre keresnek, amíg nem találnak maguknak fix állást.

Az interim menedzserek döntő többsége éppen ezt az önálló munka-és életstílust kedveli, csak nagyon kis részük hagyja magát állandó állásba visszacsábítani.

• Az interim menedzserek nem igazán ismerik a céget és a speciális iparágat.

A gyakorlat azt mutatja, hogy igen gyorsan bedolgozzák magukat, köszönhetően korábbi tapasztalataiknak hasonló cégeknél és szakmákban, és valóban előremutató megoldási javaslatokat kínálnak.

• Az interim menedzserek őszbe hajló nyugdíjasok.

Nemzetközi és hazai tapasztalatok is egyértelműen bizonyítják, hogy 40-65 év között minden korosztálynak megvannak a maga képviselői, akik képesek és motiváltak erre a munkára kvalifikálni magukat.

• Az interim menedzsereket azért alkalmazzák, hogy legyen aki elvégzi a „piszkos” munkát

Ahogy sorozatunk korábbi cikkében bemutattuk, az alkalmazás területe nagyon széles, a helyettesítéstől a cégépítésen keresztül az áttelepítési feladatokig és persze sokszor a „kellemetlen” problémák megoldásáig.

• Miért nem belsőst alkalmazunk egy feladatra?

Egyszerűen hiányoznak a cégnél a megfelelő kompetenciák vagy a munkatársak leterheltsége már olyan, hogy külsős szakember beállítása szükséges.

• Veszélyezteti-e az interim menedzser bárki állását?

A meghatározott időre alkalmazott külsős csak addig marad, amíg elvégzi a feladatát, majd elhagyja a céget. Nem áll érdekében állást kapni, tehát senkitől sem veszi el a helyét. FONTOS: Amíg a cégnél van, nem „politizál”, hanem csak dolgozik.

• Az interim menedzserek „have-beens” (egykori) menedzserek (már kivált topmenedzserek rang és cím nélkül)

Sokuknak lenyűgöző szakmai múltja van, és épp az lehet vonzó egy cég számára, hogy ezeknek a tapasztalatoknak a birtokába jusson.

Friss felmérések egyértelművé teszik, hogy az interim menedzsment, mint stabil és elfogadott lehetőség honosodott meg Európában (Nagy-Britanniában és Franciaországban a cégek lényegesen többet tudnak az interim menedzsmentről, valamint többet használják azt, mint például Németországban) és ma már hasonló pozitív tendenciák figyelhetők meg hazánkban is. Bár még mindig a hiányok rövidtávú áthidalása az elsődleges célja az interim menedzserek alkalmazásának, de egyre növekvő mértékben vetik be az interimeket a változásmenedzsmentben, az újrastrukturálási feladatoknál és speciális projekteknél.

A dilemmákra adott válaszok mögött ott állnak az interim menedzserek, „a tűzoltók”, akik speciális kompetenciákkal és felkészültséggel is („overskill”) rendelkeznek; ezekről lesz szó a sorozat következő cikkében.

Dr. Tóth Tamás, ügyvezető partner, Interim Management Resourcing Kft.